20. fejezet: Mir elég!

Annyira megrémültem. Még soha nem láttam ilyennek Mirt. Joon megfogta a vállát de ugyan olyan ideges maradt. Istenem mi lesz még itt! Mir megfogta Joon kezét kicsavarta és ellökte magától. Én csak néztem, hogy mit csinál az öcsém. Tényleg nem láttam még ilyennek. Joon szenvedve esett a földre. Szegénynek kiugrott a válla.
-Úristen Mir! –mondtam majd Joon felé indultam.
-Ne merj odamenni hozzá! –parancsolta Mir.
-De Mir.... Basszus Joon megsérült! –mondtam.
-Túl éli vagy sem. Úgy sincs közöttetek semmi. Akkor meg minek? Most egy taggal kevesebb. –mondta Mir.
-Mir elég! Nem kell itt az aggódó testvért játszanod! –mondtam majd egy lépést tettem Joon felé.
-Ha odamész hozzá engem örökre elfelejthetsz! –mondta.
-De Mir ő a csapattársad! –mondtam.
-Nekem nincsen ilyen csapattársam aki titokban kavar a nővéremmel. –mondta.
-Mir sajnálom! Nem akarlak elveszíteni! –mondtam majd odamentem Joonhoz.
-Nem vagyok az öcséd! Nem akarlak soha többé látni! –mondta.
-Jó.... Amint végeztem és jobban lesz Joon elköltözök! –mondtam.
-Jól teszed! De minket elfelejthetsz! Engem Joont és a többi srácot! –mondta.
-Jó. El is felejtelek titeket. Emiatt ne aggódj! –mondtam majd Mir kiment a szobából.