2013. június 1., szombat
11. fejezet: Nem tudom!
-Menjünk be az üzletbe. –mondtam. Majd bementünk Joon nem szólt hozzám egyáltalán. Megfogtam vagy 10 ruhát bevittem. Joont leültettem a kanapéra és megkértem, hogy mondjon véleményt. Mindegyikre azt mondta, hogy jó. Ezzel nagyon sokat segített. Már az utolsó ruhával bénáskodtam annak is a cipzárjával amikor valaki összehúzta. Velem szemben egy tükör volt belenéztem és Joon volt az. Ő is felnézett és halványan elmosolyodott.
-Eunie.... Te szeretsz engem? –kérdezte szomorúan.
-Nem tudom. –mondtam.
-Ezt nem tudni kell hanem érezni! –mondta még mindig szomorúan majd megfogta a kezemet és a mellkasára tette. Olyan érzésem lett akkor mintha Joon teste vonzana magához. Egy lépéssel közelebb mentem hozzá de ő hátrább lépett.
-Joon ne menj hátrább maradj egy helyben. Ne mozdulj! –mondtam majd egyre közelebb mentem hozzá. Amikor odaértem hozzá lábujj hegyre álltam, átöleltem a nyakát és magamhoz húztam majd megcsókoltam.
-Tehát szeretsz. –mondta majd mégjobban magához húzott.
-Ha nem vetetted be valamelyik vámpíros erődet akkor igen. –mondtam mosolyogva.
-Ohh.... Eunie! –ziháltam majd felemelt a lábamat a dereka köré fontam és úgy csókoltam. Joon a tükörnek támasztott.
-Ohh.... Joon! –nyögtem fel halkan.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

VisszavonomXDDDDD ez a Joon már nekem túl érzelgős, de nem baj, ő így is jó hehehe annyira bírom, hogy Mir olyan mintha a bátyja lenne, de ez sem baj, mert ő akkor is a kedvencem marad:33
VálaszTörlésMa még azt hiszem olvasok párat. Még jó, hogy sok részes ;)
Csók, puszi: Byunnie
Hááát… próbáltam egy szexi és izgalmas vámpírként megformálni. :D Sok részes csak rövid. :D
Törlés