12. fejezet: Menjünk haza!

-Vedd le a ruhát! Utána add ide kifizetem az összeset és haza megyünk! –mondta Joon majd letette a lábamat a földre.
-Valami rosszat tettem? –kérdeztem.
-Neeeem.... Csak aish! Alig bírok magamon uralkodni. –mondta.
-Jaaaa.... –mondtam majd levettem, a ruhát Joon kezébe nyomtam. Azt hittem utána ki is megy. De nem ment sehova. Bent maradt és megvárta amíg felöltözök. Felkaptam magamra a ruhát és kimentünk az öltözőből. Két nő volt még kint. Ők csak néztek minket. Joon gyorsan kifizette a ruháimat majd ki is viharoztunk az üzletből. Kint esett az eső. Nagyon szuper mert a felsőm pont olyan anyagból volt, hogy átlátszik az esőtől meg még jobban átlátszott. Beültem a kocsiba Joon bedobta a hátsóülésre a ruhákat majd beült a kormány mögé. Rám nézett majd elmosolyodott. Én csak értetlenül néztem rá. Az ülést egy kicsit hátrább állította majd megfogta a kezemet és magára húzott. Joon levette a bolerómat majd a felsőmet is leakarta venni. Én viszont egy kicsit tiltakoztam.
-Ne aggódj! Az ablak az olyan, hogy mi kilátunk de senki sem lát a be kocsiba. –mondta mosolyogva.
-De mégis csak kényelmesebb lenne otthon nem? –kérdeztem.
-De otthon ott vannak a többiek is. Akármikor benyithatnak ránk. –mondta.
-Nem baj. –mondtam majd felhúztam Joon felsőjét és végigcsókoltam a testét. Éreztem, hogy már magán és a nadrágjában sem bír uralkodni. Kigomboltam majd lehúztam a cipzárját a nadrágjának és benyúltam. Éreztem, hogy Joon férfiassága nagyon merev. Biztosan nagyon kényelmetlen lehet neki. Így kivettem a kezemet a nadrágjából visszagomboltam és visszaciprároztam majd visszaültem a helyemre.
-Indulhatunk? –kérdezte Joon miközben visszaállította az ülését.
-Igen. –mondtam majd elindultunk. Amikor hazaértünk nem volt otthon senki sem. Mir írt egy SMS-t még korábban, hogy „A J.Tune-nál van egy buli oda elmentünk a srácokkal! Az ügynökségnél fogunk aludni. Szóval otthon ne számíts rám. Pusz: Mir öcsikéd.”. Pont jó. Én ezen csak vigyorogtam.
-Mi az? –kérdezte Joon.
-Csak mi ketten leszünk egész éjszaka a házban. –vigyorogtam.
-Miért? –kérdezte.
-A többiek elmentek valami J. Tune-os buliba és az ügynökségnél alszanak ma. –mondtam.