24. fejezet: Kifejlett képességek

Már több, mint 2 éve vagyok Japánban. Tri és a húga aki amikor megérkeztem 7 évesnek látszott most meg már 20 évesnek látszik. Nagyon gyorsan fejlődött és a képességei is nagyon sokat változtak. Egyre több vámpír van Japánban. Tri segített úgy mondd megkeresni az én képességeimet. Az éve során pedig megtanultam kezelni is őket. Tri, a húga Minie és én nagyon jó barátok lettünk. Alig változtam valamit. Viszont a szemem aranybarna volt most meg már élénk piros. Most már azt mondom magamról, hogy „egy igazi” vámpír vagyok. Annyira kíváncsi vagyok Mirre és a többi srácra milyenek lettek az évek során. Minie elment valamiért Franciaországba 6 hónapra. Tri és én megbeszéltük, hogy amikor hazatér a repülőtéren fogjuk várni. Az a 6 hónap nagyon hamar eltelt. Tri és én elkezdtünk készülődni.
-Eunie kész vagy már? –kérdezte.
-Várj még gyorsan sminkelek. –mondtam majd bementem a fördőbe és gyorsan felvittem egy kis szempillaspirált és szemhéjtust a szememre. Amikor leértem Tri csak mosolyogva rázta a fejét.
-Az őrületbe kergetnek a nők ezzel a sminkeléssel. –jegyezte meg.
-Jajj inkább te meg se szólalj! Amikor 1 óráig csinálod meg reggelente a hajadat. De menjünk. –mondtam mosolyogva.
-De az a hajam! –mondta nevetve amikor már beültünk a kocsiba.
-Indíts vagy itt hagylak! –mosolyogtam.
-Jó indítom már. –mosolygott ő is.
-Olyan vagy, mint egy halott. –nevettem.
-Te beszélsz? –kérdezte mosolyogva.
-Én igen is élő vagyok. –mondtam még mindig mosolyogva.
-Részben. Ezt el ne felejtsd. –mosolygott még mindig.
-Na jó részben. –mondtam majd kiszálltam a kocsiból mert megérkeztünk.